Ajjaj: kihirdették a tartósan vízhiányos időszakot

A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán a gazdálkodó bejelentésére van szükség. A vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek az idén is várhatóan száraz tavaszi időszak hatásai – tették hozzá.

Mint közölték a NAK és a MAGOSZ a hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján kezdeményezte az Energiaügyi Minisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

Kifejtették, a kontinens időjárását jelenleg hatalmas kiterjedésű anticiklon határozza meg, amelynek hatására egész Európában, de különösen Kelet-Közép-Európa legnagyobb részén a szokásosnál jóval szárazabb az idő. Az erősen aszályos 2022-es év februárjához képest is nagyobb mértékű az aszályhelyzet.

Az Adria teljes térségét aszály sújtja, és a legtöbb csapadék innen szokott érkezni Magyarországra, ahol az októbertől márciusig tartó téli vízellátási időszak jóval szárazabb volt az átlagnál. A sokévi átlaghoz képest decemberben csaknem 50, januárban mintegy 35, februárban 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott. Bár a napokban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, a vízgyűjtőn lévő jelentős vízhiányt egy heti csapadék nem képes pótolni.

Kiemelték: a Kárpát-medence 20 százalékkal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek.

A felszíni vízhozamok csökkennek, különösen igaz ez az Alföldre, ahol a Tisza vízhozamának 30 százaléka hiányzik, és az utánpótlás is elmarad, hiszen a Duna vízgyűjtőjén nagyon kevés hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig gyakorlatilag nincs. A MAGOSZ és a NAK mindezek miatt a korábban megszokottnál is hamarabb kezdeményezte a vízhiányos időszak kihirdetését.

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb hektáronként 1200 köbméter vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása – ismertette a NAK és a MAGOSZ.

(MTI)

Fotó: Pixabay